Digitális reziliencia – a jövő kulcsképessége

A digitális reziliencia egy viszonylag új, de egyre fontosabb fogalom, amely a digitális környezethez való alkalmazkodóképességet, ellenállóképességet és helyreállító képességet jelenti.

Egy szervezet, közösség vagy az egyén azon képességét írja le, hogy hogyan tudnak ellenállni a digitális fenyegetésekkel szemben, hogyan tudnak hatékonyan reagálni ezekre, illetve gyorsan helyreállítani úgy, hogy tanulnak is az esetből.

Magyarországon a „digitális reziliencia” kifejezés még nem egy bevett fogalom sem a hivatalos stratégiákban, sem a közbeszédben. Helyette inkább az alábbi fogalmakkal és kifejezésekkel találkozhatunk: digitális tudatosság, médiaműveltség, online biztonság, digitális kompetencia, digitális gyermekvédelem.

Ezek a fogalmak azonban csak részben tartalmazzák a reziliencia egyes elemeit (pl. kritikus gondolkodás, alkalmazkodás, megküzdés).

Ezt a hiányt pótolja a "digitális reziliencia" fogalma, amely nemzetközi szinten már megjelent, de Magyarországon eddig nem kapott önálló szakmai hangsúlyt.

Nemzetközi szinten a digitális reziliencia koncepcióját több jelentős szervezet is használja, sőt már önálló készségként jelenik meg a 21. századi kompetenciák között:

- OECD definíciója szerint a digitális reziliencia azt jelenti, hogy valaki pozitívan tud alkalmazkodni az online környezet nehézségeihez, elemzések rámutatnak: a diákok digitális rezilienciája fejleszthető és ez létfontosságú képesség a jövő generációi számára.

- UNICEF ajánlásai – különösen a COVID-19 idején készült szakmai anyagok – szintén a digitális reziliencia fejlesztését hangsúlyozzák a fiatalok körében.

- ENSZ Oktatásügyi Bűnözés Elleni Programja (Education for Justice) például digitális rezilienciaépítő tananyagokat dolgozott ki a gyermekek számára.

- Egyesült Királyság Gyermekbiztonsági Tanácsa (UKCCIS) digitális reziliencia munkacsoportot működtet

Miben egyedi?

• Integrálja a digitális írástudást, médiaértést, online biztonságot, mentális rezilienciát
• Túlmutat a védekezésen, a gyermek belső erőforrásaira is épít
• Célja, hogy az egyén proaktívan, felelősségteljesen, tudatosan, rugalmasan, etikusan kezelje a digitális térben jelentkező krízishelyzeteket
• Folyamatosan fejleszthető
• Életkornak megfelelően másként jelenik meg (pl. gyermekeknél támogatás kérés, tiniknél határhúzás, felnőtteknél digitális énkép-építés)

Tehát nemcsak az online eszközök használatát vagy a veszélyek elkerülését jelenti, hanem azt, hogy az egyén képes tudatosan, rugalmasan és etikusan jelen lenni a digitális világban.

A „digitális reziliencia” bevezetése Magyarországon egy innovatív és előremutató lépés, amely valódi hatással lehet a digitális gyermek és ifjúságvédelemre.